A homokos föld sokak számára gondot jelent, azt gondolják, hogy nem alkalmas az ilyen típusú talaj kertészkedésre. Valójában a megfelelő növényválasztáson, illetve a talaj feljavításán múlik minden. Nézze meg, milyen növényeket ültethet homokos közegbe, de leírjuk azt is, hogyan történjen a homokos talaj javítása.
Homokos talaj ismérvei
A homoktalajt jó levegős talajszerkezet jellemzi. Ennek a tulajdonságnak lévén könnyen kiszárad, a csapadékot szinte azonnal elvezeti, ezáltal a talaj szerves tápanyagtartalma kimosódik, vízmegtartó képessége gyenge. Előnye azonban, hogy a különböző állati kártevők nehezen élnek meg benne, ami igazán optimális a növények szempontjából.
Talajvizsgálat egyszerűen
Úgynevezett gyúrópróba segítségével könnyedén és egyszerűen kideríthetjük, milyen föld áll rendelkezésre kertünkbe. A talajból emeljünk ki egy maréknyit, nedvesítsük be, majd próbáljunk belőle hengert formálni. Ha ez nem sikerül vagy nagyon porlik, akkor minden bizonnyal homoktalajjal van dolgunk. Amennyiben a formált henger egyben marad, hajlítsuk meg úgy, hogy kört formázzon. Ha az így kialakított kör szétesik, illetve repedezik, vályogos, amennyiben könnyen hajlítható, agyagos, vagyis kötött talaj áll rendelkezésünkre.
Fontos megjegyezni, hogy az adott talaj szerkezeti jellemzőinek megismerése mellett annak kémhatása legalább olyan jelentőséggel bír a növények fejlődése, egészségese és a nevelt termés szempontjából.
Ezeket a növényeket ültessük homokos talajba
Homokos közegben nem minden növény érzi jól magát, de szerencsére szép számmal vannak azok is, melyek kifejezetten a homokos talajban fejlődnek a legszebben. Néhány, széles körben kedvelt növény, melyek számára a homokos talaj ideális:
- cserszömörce
- borbolya
- ráncoslevelű gólyaorr
- homoktövis
- örökzöld orbáncfű
- japán futólonc
- kerti pázsitviola
- kínai selyemmirtusz
- sudárzsálya
- nyáriorgona
- varjúháj
- szedermálna
- tövises ezüstfa
- porcsinrózsa
A homokos talaj feljavítása egyszerűen
Homokos közeg esetében annak jellegzetességéből adódó jellemzőit kell feljavítani. A talaj vízmegtartó képessége javul, ha a szervesanyag tartalmát növeljük. Ezt legegyszerűbben szerves trágyázással érhetjük el. Erre a célra megfelelő az istállótrágya, kerti komposzt, de különböző talajjavító ásványok, pl. dolomit használata.
Az ültetendő területen 10 cm vastagságban terítsük szét a szerves trágyát. A talaj minősége függvényében használjunk több vagy kevesebb trágyát, melyet alaposan forgassunk a talajba ásó és villa segítségével.
Nagyon hatékony eljárás a réteges szervestrágyázás. Ennek során a területet 50-60 cm széles sávokra osztjuk fel. Az első részt kiássuk a kívánt mélységig, amelynek földje a legutolsó részbe kerül. Alulra terítjük a trágyát, arra a szomszédos sáv földjét és így haladunk tovább. Körülbelül 1 cm vastagságban terítjük szét az istállótrágyát, komposztot vagy a zöldtrágyát.
Ezeket az eljárásokat a megfelelő tápanyag ellátottság miatt 2-3 évente ajánlott megismételni.
Komposzttal is eredményesen javítható a talaj tápanyagtartalma, valamint nedvesség megtartó képessége. Komposzttal való talajjavító munkálathoz a legideálisabb a március közepe és április közepe közötti időszak. Alapos gyomtalanítás és talajlazítás után egyenletesen oszlassuk el a komposztot a területen, majd alaposan dolgozzuk bele.
A talaj ismeretével, a jól időzített talajjavító feladatokkal egyszerűen és eredményesen megoldható a növények számára ideális közeg biztosítása.