A szőlő téliesítése
A szőlő széles körben kedvelt növény, különösen azért, mert a magyar borok világszerte híresek. Régen minden udvaron, kertben megtalálható volt - ha nem is hosszú szőlősorok formájában, de árnyékot is biztosító szőlőlugasok biztosan díszítették a vidéki portákat. Napjainkban jellemzően borászati értéke miatt népszerű, a házak udvaráról, kertekből szinte teljesen eltűnt. Ennek talán egyik oka, hogy a szőlő kifejezetten igényes a rendszeres és a szezonális ápolási feladatokra. Így a legtöbben egyszerűbben nevelhető növényt választanak. Pedig a szőlőnevelés nem bonyolult, a megfelelő lépéseket kell csupán betartani. Ez télen sincs másként, a szőlő szakszerű téliesítése kihagyhatatlan feladat, ellenkező esetben kellemetlen meglepetés érhet bennünket a tavasz beköszöntével.
A szőlő téli védelmének fontossága
A tévhitekkel ellentétben, a szőlő érzékeny a fagyokra, így télen nem szabad védelem nélkül hagyni. Hazánk éghajlata, a téli időjárás viszontagságai nem teszik lehetővé, hogy különösebb előkészület és gondozás nélkül eredményesen átvészelje a hideg, fagyos hónapokat.
A téli hónapokban, valamint a tavaszi fagyok során, amikor a hőmérséklet tartósan -15 Celsius fok alá süllyed, elfagynak azok a szőlőtőkék, amelyek nincsenek befedve - vagyis nincsenek téliesítve. Nemcsak a fejművelésű, vagy a frissen telepített tőkék érzékenyek az ilyen mértékű fagyokra, hanem az idősebb állományok is.
A tartós fagy a védtelen tőkerészekben okoz maradandó károkat. Így alakultak ki azok a művelési technikák, amelyek megfelelő védelmet tudnak biztosítani a fagyérzékeny tőkerészeknek. Ezáltal terjedtek el az alacsony művelésű szőlőtőkék.
Számos szőlőfajta létezik, melyek közül vannak, amelyek különösen fagyérzékeny tulajdonsággal bírnak. Ezek jellemzően a következő fajták: Bánáti rizling, Izsáki sárfehér, Csaba gyöngye, Pannónia kincse, Hárslevelű, Zala gyöngye, Kardinál, Kadarka, Mézes fehér, Piros szlanka.
Szőlő téliesítése - mikor?
A korai, őszi fagyok többnyire még nem jelentenek veszélyt. Azonban -2 Celsius fok alatti hőmérséklet esetén a szőlő levelei lehullanak, a vesszők nem érnek be teljesen, így télen elfagynak.
A nyugalmi időszakban, február-március hónapokban, valamint a tavasszal érkező fagyok okozzák a legnagyobb károkat. Ekkor legérzékenyebbek a szőlőtőkék a hidegre.
A megfelelő védelmi lépéseket ezért érdemes az erősebb fagyok előtt, ősz végén elvégezni. Jól válassza meg az időpontot, mert a fagyott talaj a rossz tömörödés miatt már nem alkalmas a szakszerű takarásra!
Szőlő téliesítése - hogyan?
A frissen telepített és fiatal tőkéket kisebb földhalmokkal kell védeni. Az idősebb tőkék esetében bakhátasan kell fedni, ügyelve arra, hogy a tőke minden oldala egyenletesen legyen takarva. Akkor szakszerű a bakhát, ha csúcsa ormos és nem marad benne mélyedés. Ellenkező esetben a mélyedésekben felhalmozódik a csapadék, mely megfagyva károsítja a tőkerészt.
Arra figyeljen, hogy ne legyen túl nagy a kupac, ugyanis, ha hirtelen melegszik az idő, a rügyek kipállhatnak alatta.
Ahogy az előbbiekben írtuk, fontos, hogy ne fagyott földet használjon a takaráshoz. A föld szikkadt legyen és száraz, semmi esetre se legyen vizes!
Célszerű a rövidcsapos metszésű, fejművelésű tőkék vesszőit 4-5, míg a hosszúcsaposokat 6-8 alsó rügyig befedni. 5-6 cm-nyi föld legyen a legfelső takart rügy felett.
Összefoglalva, a szőlő téliesítése során fontos a megfelelő időzítés és a szakszerű takarás. Ha ezeket betartja, következő évben jó eséllyel élvezheti a zamatos szőlőfürtöket.