Hova ültessen áfonyát?
Amikor egy új növényt szeretne elülteni a kertjében, fontos megválasztani minden egyes termő- és dísznövény adottságainak és igényeinek a legmegfelelőbb helyet. Így van ez az áfonya ültetése esetén is, elhelyezéséhez ugyanis szükséges átgondolni, mely növény milyen talaj adottságokat, mekkora nedvességet igényel, illetve mennyi napsütésre van szüksége ahhoz, hogy kellő termést hozzon. Hazánkban hatalmas népszerűségnek örvend a kimagasló antioxidáns tartalmú áfonya. Az áfonyának körülbelül 450 alfaját ismerjük, melyből Magyarországon a vörös- és feketeáfonya is őshonos és közkedvelt termés. Ebben a bejegyzésben megmutatjuk, mire kell odafigyelni az ültetése során!
Mit érdemes az áfonyáról tudnunk?
Az áfonya a hangafélék családjába tartozik, gyümölcse frissen is ínycsiklandó, ám hűtve is jól tárolható, sőt, a fagyasztást is remekül bírja. A cserje eredetileg Észak-Európában termedt vadon, ám ma már a hazai kertekben is igen népszerű.
Az ültetés előtt, a megfelelő hely kiválasztásához fontos tudni, hogy a hozzávetőlegesen 30-60 centiméteres, alacsony növésű és gazdagon elágazó félcserje egyes fajtája akár 1,5-2 méteresre is képes megnőni. Vagyis mindenképpen ennek a növekedési habitusnak megfelelő helyet kell kiszemeli számára.
Fás szárú, örökzöld vagy lombhullató cserje a természetben arról ismerszik meg, hogy hajtásai jellemzően szögletesek és zöldes színűek, a cserjét borító levélzet pedig kihegyezett és enyhén fűrészes. Az áprilistól júniusig tartó virágzása alatt rózsaszín, finoman zöldes virágokat figyelhetünk meg a cserjén. Közkedvelt gyümölcse gömbös és hamvas bogyós, nemesített fajtái nagyobb bogyókat teremnek.
A kertben nem csak magas antioxidáns tartalmú bogyós termése miatt érdemes tartani, hiszen kellemes küllemének köszönhetően, szép ékesítője is lehet a kert árnyékosabb területeinek. Az áfonya bogyója kedvező élettani hatásai miatt nagyon keresett, magas antioxidáns tartalma, illetve a benne fellelhető gyümölcssavak, vitaminok (A-, C-, D- vitamin) flavonoidok és vastartalma egyaránt kedvezően hatnak a szervezetre.
Hogyan telepíthető az áfonya?
A kellemes küllemű áfonya remekül fejlődik a kertben és ha megteremtjük a számára szükséges feltételeket, akkor nagyon jól nevelhető. Alapvetően hűvösebb területre érdemes kijelölni a cserje helyét, fontos számára a párás klíma, viszont bogyós gyümölcsei beéréséhez feltétlen szükség van kellő napfényre is. Napos, világos, vagy félárnyékos helyet érdemes ültetési helyéül választani. A vadon élő termés fanyarabb, míg a nemesített fajták édesebb termést hoznak.
Az áfonya kényes a talaj kémhatására, ezért az általános kerti talajt nem is kedveli, inkább savanyú tápanyagban gazdag talajba kell ültetni és a trágyázására is szükséges időt szentelni. Magyarországon, a legtöbb helyen 6,5 - 7-es ph közeli értékeket mérhetünk a talajban, az áfonyának kedvező savanyú talajra nagyon kevés példa van országunkban. Hazánkban a zalai térségben, az Alföld egyes részein és a Zempléni-hegység környékén található megfelelő ph értékű talaj. Ezek a savanyú talajok hozzávetőlegesen 4,5 - 5,5 ph érték között mozognak.
Ha nincs más megoldás és lúgos a talaj, akkor marhatrágyával, faforgáccsal, esetenként komposzttal dúsított talajú magaságyásba érdemes ültetést végeznünk, illetve a talaj savanyításához műtrágyát vagy kénport javallott használni.
Az ültetésnek az őszi vagy tavaszi időszakot érdemes megválasztani. A cserjék között legalább 1,5 méteres távolságot érdemes hagyni. Az áfonya nem a kiugróan magas vízigényéről híres, viszont az érdemes tudni, hogy nagyon sekélyen gyökerezik, ezáltal hajlamos a gyors kiszáradásra. Hogy megelőzze kiszáradását figyelje talaját és annak nedvességét, szükség esetén pedig lágy vízzel öntözze, például az összegyűjtött esővízzel.
A talaj gondozására is megéri figyelmet szentelni, mert ha nincs rendszeresen fellazítva és mulcsozva a talaj, az öntözés szinte hiábavaló, hiszen az összetömörödött, összeszáradt talaj felszínéről gyorsan elpárolog a nedvesség, így nem jut elegendő víz a gyökerekhez. A különböző talajtakaráshoz használt anyagok a nedvesség szökését meggátolják, így kevesebbszer kell locsolni a növényzetet, azok pedig ugyanannyi nedvességhez jutnak. A talajtakarást egy vastag réteg komposzttal, vagy tőzeggel kiválóan megoldható. A mulcsozást érdemes évente megismételni. A talajtakarás nagy előnye amellett, hogy meggátolja a nedvesség szökését, az is, hogy a gyomnövények kicsírázásához szükséges fénynek gátat szab, ezáltal pedig nem tud kifejlődni gyomnövényzet a cserje alatt.
A kitartó munka és gondozás a növény 3 éves korában hozza meg gyümölcsét, ekkor érik be, majd az ezt követő években folyamatosan ontja gyümölcsét.